"Üvöltenél, hogy jobb lesz ez így..."
Éjjel minden mélyebb.
Mintha sötét, zavaros pocsolyából nyúlna fel az ember.
De keze csupán az iszapot markolássza.
Kapaszkodik, kutat, remél.
"Mint lázbeteg, aki feleszmél,
Álmát hüvelyezve, zavartan
Kezem kotorászva keresgél,
Hogy jaj! valaha mit akartam..."
Annyi mindennek kéne változnia.
Annyi mindenen kéne nekünk változtatnunk.
De a fejünk is a kútban.
A mocskos-iszapos kútban.
Lehúz a bénító félelem.
Már nem tudom mit keresek. Úgy érzem, bármit megkaphatnék, de semmi sem az enyém. Nincs meg ami én rám vár. Már sehol sincs.
Mindenki ide-oda lökdös, csak mozduljak valamerre. De én nem akarok menni, se erre, se arra. Mert az nem az én utam. De akkor, hol az én utam? Az én életem? Hogy nem úgy élek, hogy másokhoz igazodjam, hogy másoknak jót tegyek, hogy senkit se sértsek meg...
Ha tényleg... ha valóban azt tehetném, amit igazán szeretnék...újra kezdeném...máshol...egyedül.
Ahol nem érzem, hogy bárkinek is bizonyítanom kell, hogy elég jó, szép vagy okos vagy kedves vagyok. Ahol én ÉN vagyok. És nem az, akit mások látni akarnak bennem.
Mintha sötét, zavaros pocsolyából nyúlna fel az ember.
De keze csupán az iszapot markolássza.
Kapaszkodik, kutat, remél.
"Mint lázbeteg, aki feleszmél,
Álmát hüvelyezve, zavartan
Kezem kotorászva keresgél,
Hogy jaj! valaha mit akartam..."
Annyi mindennek kéne változnia.
Annyi mindenen kéne nekünk változtatnunk.
De a fejünk is a kútban.
A mocskos-iszapos kútban.
Lehúz a bénító félelem.
Már nem tudom mit keresek. Úgy érzem, bármit megkaphatnék, de semmi sem az enyém. Nincs meg ami én rám vár. Már sehol sincs.
Mindenki ide-oda lökdös, csak mozduljak valamerre. De én nem akarok menni, se erre, se arra. Mert az nem az én utam. De akkor, hol az én utam? Az én életem? Hogy nem úgy élek, hogy másokhoz igazodjam, hogy másoknak jót tegyek, hogy senkit se sértsek meg...
Ha tényleg... ha valóban azt tehetném, amit igazán szeretnék...újra kezdeném...máshol...egyedül.
Ahol nem érzem, hogy bárkinek is bizonyítanom kell, hogy elég jó, szép vagy okos vagy kedves vagyok. Ahol én ÉN vagyok. És nem az, akit mások látni akarnak bennem.