Kékre szerettél
“Nézd, ez az érzés más Ugye te is akarod? Ez a rendbontás Most olyan édes… Szédít, csak játszik énvelem! Szédít, játsszál még nekem S én kiheverem!” Elvitted egy részemet. Kíméletlenül kitépted belőlem erőszakkal mikor már nem akartam oaadni neked többet. És elvitted vele őt is, aki őrizte mindezt, gondosan elzárva a szívemben. Ha ránéztem, szeretnem kellet még téged… hogy őt ne gyűlöljem. Szeretettel kellett rád gondolnom, hogy őneki ne árthassak. De elbuktam… nem tudtalak már muszájból sem tovább szeretni téged… és ő már nem tudta tovább tartani magát értem… ezért belehalt az én fájdalmamba… mert a te zsarnokságod is életet követelt. Meghalt értem, hogy feloldozzon a szerelem alól amit feléd éreztem… hogy megszabadítson a függőségtől, melyet tápláltál bennem magad felé… hogy elvágja az utolsó láncot is, mely akaratlanul és rozsdásan hozzád kötözött. De hibádzik egy tényező a képletben… hogy vele együtt egy újabb részem távozott… egy megszenesedett szívdarabot hagyva maga ...