A lényem lényege...
A humorom a legjobb túlélő eszközöm, többet ér, mint egy bozótvágókés. Nélküle nem jutnék előrébb. Időről időre azonban emlékeztetnem kell magam erre. És arra, hogy sose felejtsek el még-még-még-még egy kicsit gyerek lenni, nevetni valamin, vagy akár önmagamat kikacagni. Mert akkor felejtjük el honnan jöttük, s hogy kiké lettünk, mivé váltunk, hogy milyen út van mögöttünk, s hogy mennyit küzdöttünk, mikor már azon is bosszankodunk, amin nevetni lehet-ne...