nem,nem,nem!

Ez nem én vagyok!már régóta nem...ennyi időbe telt még rájöttem...szánalmas...akárhányszor úgy éreztem végre szabad vagyok,túlságosan belelovaltam magam...nem kellett volna...olyan hibákat követtem el sorra amiket amúgy teljesen elítélek...pont az lettem amit nem akartam!...csódálkoztam hogy páran ezért lemondtak rólam?!...na jó kicsit azért valóban...hogy hogy tud valaki ennyire hátat fordítani...na azon igen....de az okán már nem...dühös voltam és csalódott...mostmár csak inkább hibásnak érzem magam s abban bízom ha megváltozom visszakaphatom őket...és remélem hogy még valahol szeretnek...
olyan mintha megbélyegezve élnék...s ezt a bélyeget pont én nyomtam a homlokomra...mintha mindenki tudná bűnös vagyok...az lettem....csak jobb és jobb akartam lenni,hogy szeressenek!...pedig nekik pont így kellettem....de szar hogy mindig csak a végén jövünk rá mit kellett volna másképp......

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Naplóbejegyzések 2023

"Mi a rosszabb? Ha a feleséged, akit szeretsz vele teljesen más, vagy ha ugyanolyan.."