senki sem tudja
Senki sem tudja milyen,amikor felébredek...A csend sűrűje betölti a lelkem...Csak bámulok...Hallgatok...Hallgatom a gondolataim,figyelem a belém hasító érzések váltakozását...Rám telepszik egyfajta beletörödő nyugalom...Érzem ahogy lüktet a vérem,a szívem...Várok...Várok valamire...amitől más lesz...ami most van...ez a semmi ez az üresség...
Mert nem lehet... hogy minden eddigi szenvedés és fájdalom hiába való legyen...
Mert nem lehet hogy nem lesz szebb jövő ha egyszer így kellett lennie...
Vagy ez is csak egy illúzió?!Egy csendre intő szó...hogy mindennek oka van...csak egy bemesélt szöveg hogy ezzel nyugtassuk magunkat ha valami a szívünkbe tép és két lábbal rugdos,eltipor...?!Egy kapaszkodó hogy legyen miben hinnünk...hogy legyen még remény...hogy egyszer még fogunk szívből és igazán nevetni...szeretni???!
Bár sose szerettem volna...bár most se szeretnék...és nem tenném többé sose...soha...soha...SOHA!!!
Mert nem lehet... hogy minden eddigi szenvedés és fájdalom hiába való legyen...
Mert nem lehet hogy nem lesz szebb jövő ha egyszer így kellett lennie...
Vagy ez is csak egy illúzió?!Egy csendre intő szó...hogy mindennek oka van...csak egy bemesélt szöveg hogy ezzel nyugtassuk magunkat ha valami a szívünkbe tép és két lábbal rugdos,eltipor...?!Egy kapaszkodó hogy legyen miben hinnünk...hogy legyen még remény...hogy egyszer még fogunk szívből és igazán nevetni...szeretni???!
Bár sose szerettem volna...bár most se szeretnék...és nem tenném többé sose...soha...soha...SOHA!!!