Utóirat...Hozzád fordulok kedves kis naplóm,látom nem érted,hogy miért vagyok padlón...

-



Mindannyiunk életében eljön az a pillanat...mikor már hiába vagy erős...hiába hiszel...és hiába csukod be a szemed...a gondok még ott vannak...amit nem akarsz észrevenni még mindig ott van...és hiába a futás!
Követtem el a múltban hibákat...tisztában voltam a tetteimmel,a súlyukkal...Tudtam,hogy bármit teszek,kihat a közeljövőmre,de legfőképpen a jelenemre...Ám arra nem számítottam,hogy hónapok elteltével is megérzem az akkor és most is helyesnek vélt döntéseim következményeit...Nem olyan egyszerű elfeledni a múltat,ha ott áll az ajtóban és tenyerel a csengőn...ha felszáll a buszra...elmegy melletted a boltban...beül melléd a padba...
Elkeserítő a gondolat...hogy az életem szinte észrevehetetlen tempóban halad a célom felé...csak a napok telnek...a hetek...a hónapok...Szerettem volna azt hinni,hogy egy augusztus 27-ei este megváltoztatja az életem...butaság...Vagy mégsem?... változott valami...változott valami???
Pedig robbanó,villogó fények közepette mégis csak ünnepélyes eldönteni azt,hogy mostantól minden más lesz...De sok a talán...a volna...a ha...Mégis fura dolgokon kezd el sírni az ember...Valaki időjárás jelentéseken...valaki reklámokon...én csak azért szeretnék sírni,hogy legyen erőm felfutni a dombra...egészen a legtetejére...hogy beleharapjak az elégedettségbe...
Ígéretekkel tele van a padlás...aztán az ember mégis egy életen át ígérget magának...órákra...évekre...Néha sikerülnek...néha csak azok maradnak amik...
Ezentúl csak olyat akarok ígérni magamnak...ami teljesíthető...általam!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Naplóbejegyzések 2023

-
 2023.01.18. Isten nem kegyes. Nem öl meg, amikor kéred.   2023.02.28. Nem emlékszem hogy történtek dolgok. Nem emlékszem, hogy éltem túl. Dolgokat, napokat. Csak a fájdalomra emlékszem és a zsibbadtságra. Mintha vasajtót csuktak volna Szibériára.   2023.12.01. Az, hogy megismertelek, a legnagyobb csapás volt az életemben. Egy nárcisztikus pszichopata vagy, aki mások manipulálásával éri el a céljait. Remekül megtalálod az emberek gyenge pontját, és addig facsarod őket, míg van bennük szusz. A végletekig kihasználtàl, nem csak érzelmileg, a kapcsolataimat, de szakmailag is. Valójában úgy gondolom, ez volt az egyetlen amire igazán szükséged volt, és mikor már nem tudtam tovább a hasznodra lenni, annyi vér nem volt a pucádban, hogy tisztességgel ezt közöld is. Ehelyett tovább gyötörtél és rám hárítottad a teljes felelősségét annak, hogy az életed egy kudarc. Mintha csak én tehetnék róla, és mindazok, akik valaha megpróbáltak támogatni, erejükön felül. ...
Read more »

"Mi a rosszabb? Ha a feleséged, akit szeretsz vele teljesen más, vagy ha ugyanolyan.."

-
Csak a bénító a düh és a vele járó gyengeség. Ez maradt csak belőled nekem. Minden más érzelem helyett, amit eddig képes voltam táplálni érted, neked, miattad. Csak hagyna már el ez inkább. Utálom mikor szétbasz az ideg és remegni kezdek, közben meg olyan erő van bennem, hogy a gondolatommal falakat tudnék mozgatni. Soha többé nem fogja ezt velem megtenni senki. Soha. Senki. Miután egyszer már ő megtette és kurva nehéz volt felállni, megfogadtam, hogy nem engedek többet ilyen közel pasit. Aztán jöttél te. És minden olyan sorsszerű volt, hogy elemi erővel söpörte el minden akaratom és én engedtem. De hiba volt. Mindig az lesz. Egy dolgot tanulj meg az életben: soha ne bízz senkiben. Ne engedd túl közel, ne szeresd túl mélyen. Mert akármit hiszen, akármilyen is, akármit mond vagy tesz, úgyis megteszi. Meg fogja tenni. És te nem léphetsz ellene semmit. Csak hagyod, hogy átfolyjon rajtad a kibaszott zsibbasztó fájdalom, mintha be lennél nyugtatózva és csak bőgsz és nézel magad elé és tudo...
Read more »