kapaszkodom...

Kapaszkodom az emberekbe...az álmaimba...bármibe...ami a felszínen tart...h ne bukjak többé a víz alá...de néha már annyira fáj...a mellkhasom...a szívem...hogy képtelen vagyok tovább küzdeni...csak nézem....ah távolodik...a fény...amiért ezidáig küzdöttem...tehetetlenül zuhanok...lassan elájulok a levegő hiánytól....aztán mégsem...megragadod a vállam és kihúzol a vízből...hittem abban hogy itt leszel...és itt vagy!